Angol Leckék
Mondatrészek
Az angol nyelvben és bármilyen nyelvben a mondatok mondatrészekből épülnek fel.
Ilyen mondatrészek: Alany Állítmány Tárgy Határozók Jelzők
Az alany és az állítmány a fő mondatrészek. A tárgy valamint a határozók bővítmények.
pl. Én viszek. Én= alany ki? Én Viszek=állítmány mit állítunk? viszek
Én viszek almát. Almát= tárgy Mit ?Almát
Én viszek almát a boltba.==>a boltba= határozó Hova? a boltba
Ezeknek a mondatrészeknek az elsajátítása felismerése fontos.
Alany: az akivel/amivel történik valami vagy aki cselekszik
Alany kérdései: Ki, Kik, Mi, Mik?
Állítmány: azt fejezi ki ami történik. Ez az a mondatrész, ami leírja a történést, cselekvést létezést.
Állítmány kérdései: Mi történik? Mit állítunk? Mit csinál?
Tárgy: amire hatással van közvetlenül a cselekvés, történés. Tehát azt, nevezi meg amire a cselekvés irányul.
Kérdései: Mit? Kit? Kinek? Minek?
Határozók: a határozók azok a mondatrészek amelyek, meghatározzák a cselekvés, történés, létezés ( állítmány) körülményeit.
Típusai :
|
Fajtája |
Definíciója |
Kérdései |
Kifejezőeszközei |
|
|
|
Hely |
A cselekvés helyét határozza meg |
Hol? [tartam] Honnan? [előzmény] Hova? [véghatározó] Merre? Meddig? |
ragos névszó (házban) névutós névszó (föld felett) határozószó (itt, amott) |
|
|
|
Idő |
Időpontot, időtartamot jelöl. |
Mióta? Mikor? Mennyi ideig? Meddig? Mikorra? |
ragos névszó (estig, a helyhatározó ragjai+ -kor; pünkösdkor) névutós névszó (világháború alatt) ragos és névutós névszó (gyermekkorától fogva) határozó szó (már, ekkor ezután) ragtalan főnév (vasárnap) |
|
|
|
Mód |
A cselekvés módját jelöli. A cselekvésre utal! |
Hogyan? Milyen módon? |
rag (-ul/-ül; rosszul)
névutó (nélkül, szerint) |
|
|
|
Állapot |
Valakinek vagy valaminek a cselekvéssel összefüggő helyzetét, állapotát jelöli meg. A cselekvőre utal! |
Hogyan? Milyen helyzetben? Milyen állapotban? |
|
||
|
Eszköz |
A cselekvés eszközét jelöli meg. |
Kivel? Mivel? |
rag (-val/-vel; bottal) |
|
|
|
Társ |
Azt fejezi ki, hogy kivel vagy mivel együtt, kinek vagy minek a társaságában végzi az alany a cselekvést. Élettelen dolog neve is lehet társhatározó |
Kivel v. mivel együtt? Kinek v. minek a társaságában? |
rag (-val/-vel; húgommal) névutó (együtt) |
|
|
|
Ok (előzmény) |
A cselekvés okát határozza meg. |
Mindkettő magyarázatot ad a cselekvés miértjére. Különbség, hogy az ok időben megelőzi, a cél pedig követi a cselekvést. |
Miért? Mi okból? Mi miatt? |
rag (-ért, -ból/-ből, -ban/-ben; valamiért) névutó (miatt) |
|
|
Cél (következmény) |
A cselekvés célját határozza meg |
Miért? Mi célból? Mi végett? |
rag (-ért, -ra/-re; házért) névutó (végett) főnévi igenév (elmentek vadászni) |
|
|
|
Eredet |
Honnan ered, származik valaki vagy valami. |
Kiből? Miből? Kitől? Mitől? |
rag (-ból/-ből; kristályból) S hol vette gazdád ama kincseket, mik semmiből [eredet] őt mindenné [eredmény] teszik? |
|
|
|
Eredmény |
A cselekvés eredményét határozza meg. |
Mivé? Milyenné? Minek? |
|
||
|
Részes |
Kinek vagy minek a részére, számára cselekszik valaki vagy történik valami. |
Kinek? Minek? |
rag (-nak/-nek; Zoltánnak) névutó (részére, számára) |
|
|
|
Szám |
Hányszor vagy hányadszor ismétlődik meg a cselekvés. |
Hányszor? Hányadszor? |
rag (-szor/-szer/-ször; valahányszor) |
|
|
|
Hasonlító |
Azt jelöli meg, akivel vagy amivel valakit vagy valamit összehasonlítunk. |
Kinél? Minél? |
rag (-nál/-nél) Mi nagyobb a nagy SzentGellért-hegynél? (AZ összehasonlítást a középfokú melléknév is jelzi.) |
|
|
|
Fok |
A cselekvés, tulajdonság vagy állapot mértékét általánosan (nem számszerű pontossággal) határozza meg. |
Mennyire? Milyen mértékben? Milyen mértékig? Milyen fokig? |
rag (-an/-en, -ig, -ul/-ül; színig, maximálisan) határozószók (eléggé, inkább, kevésbé, kissé, nagyon) |
|
|
|
Mérték |
Az összehasonlítás (személy vagy dolog közötti különbség) mértékét is meghatározza. |
Mennyivel? |
rag (-val/-vel; sokkal) |
|
|
|
Állandó |
Vonzatként kapcsolódik az igékhez, melléknevekhez, határozószókhoz (ritkábban). Abban különbözik a többi határozótól, hogy cselekvésnek valamely pontosabb megnevezéssel jellemezhető körülményét nem határozza meg. |
Az igével vagy a melléknévvel kérdezünk a hozzá kapcsolódó vonzatra. Miben bízik? Mire büszke? stb. |
AZ igék vagy a melléknevek nem a szót vonzzák, hanem a ragot vagy a névutót, ebben különböznek az állandó szókapcsolatoktól (szólásoktól). rag (a helyhatározó ragjai + -val/-vel; hív valakit, kirándul valakivel névutó (ellen, iránt, szemben) |
||
Jelzők: A jelző valamely dolog vagy élőlény tulajdonságát, mennyiségét vagy birtokosát fejezi ki. Nem mondatrész, hanem olyan mondatelem, amely bármely főnévvel kifejezett mondatrészt (például alany, tárgy stb.) bővíthet. Szórendje a minőség és mennyiségjelző esetén kötött, a jelzett szó előtt áll.
Jelzők kérdései: Tulajdonság=Milyen? Mennyiség=Hány mennyi? Birtokos=Kinek a? Minek a? Kijé?
gyakorlás jelzőkre:
Szép ház Sok autó az én házam Peti telefonja
Tehát tárgyat vagy alanyt bővít. pl A szép ablak, a szép házat. (a szép =jelző)
Kérdezz rá Mi? ablak ez az alany kérdése
Milyen ablak ? szép
Mit? ablakot a kérdésekből tudod meghatározni h miről van szó.
A kérdéseket tanuld meg! Meg azt, hogy mit fejez ki.